Sashalom története
2015. november 17. írta: beksi90

Sashalom története

 

sashalom_budapest.JPG

                                                                          Sashalmi sétány

A húszas években három község mozgalmat indított, hogy egyesülésükkel újváros alakuljon

A település története a XIX. század harmadik harmadában kezdődik, bár megjegyzésre érdemes, hogy az itt folytatott régészeti ásatások leletei szerint a terület a honfoglalás korában szórványosan lakott hely lehetett. A középkorban már Cinkota község határához tartozott, mint lakatlan puszta. A mai Sashalom területét egészen a tizennyolcadik század végéig Farkashalma névvel illették a különböző birtokpereket rögzítő oklevelek. A Sashalom elnevezés a XIX. század közepén bukkant fel, elsősorban katonai térképeken, s minden bizonnyal a környék kiemelkedő pontját jelölték vele. A név eredetéről nincs biztos támpontunk, csak feltételezésekkel élhetünk: valószínű, hogy Mátyás király pesti vadaskertje idáig, Cinkota határáig terjedt ki, s az elnevezésben a ragadozó madarakkal – sólymokkal, sasokkal – folytatott vadászat emléke őrződött meg. Másik, szintén logikusnak tűnő magyarázat szerint a régmúltban ezen a helyen nagyszámban előforduló rétisasról kapta nevét, amit az is alátámaszthat, hogy pár évtizeddel ezelőtt a szintén ragadozó madár, vércse is fel-feltűnt Sashalom fölött. A terület, mint általában az egész Budapest-környék a főváros létrejötte, 1873 után értékelődött fel. A dinamikusan fejlődő Budapest nagyszámban vonzotta a betelepülőket, akik közül sokan, elsősorban a magas lakbérek miatt nem tudtak a fővárosban, csak annak környékén letelepedni Ezt ismerte fel jó érzékkel Ehmann Viktor helybeli kocsmáros, aki nagy kiterjedésű, de jórészt mocsaras, homokos földjeit az 1880-as években felparcellázta, és olcsón árulni kezdte. A terület hamarosan benépesült: gyári munkások és postaaltisztek telepedtek le, és építettek állami segítséggel lakásokat.

1900-ban már 456 lakosa volt az akkor még különböző telepekből – Ehmanntelep, Huszka-telep, Nagyicce-telep – álló területnek.

"Sashalom Mátyásföldnek testvére, hiszen mindketten Cinkota leányközségei. A koruk is majdnem ugyanaz, 1882-ben kezdődött élete, amikor Ehmann kocsmáros parcellázta a földjeit, s olcsó pénzen budapesti kishivatalnokok alapítottak itt maguknak, távol a főváros zajától nyugodt, csendes otthont." – írta a községet tömören jellemezve Haltenberger Mihály, földrajzi szakíró 1947-ben Nagy-Budapest falvait tárgyaló munkájában.

Az 1900-as években szintén állami segítséggel épült az első gyár, egy famegmunkáló-telep, majd a következő években sorra létesültek a kis, vagy közepes méretű üzemek: konzervgyár, kalapgyár, fésű- és díszműgyár, filmgyár.

Az első állami elemi iskola 1904-ben nyílt meg, épületét a helybeliek saját erőből emelték, a telket Ehmann őstelepes úr adományozta a közösségnek. Ekkor még nem fért el minden gyerek az iskolában, ezt úgy oldották meg, hogy lakóházakban alakítottak ki termeket ilyen volt egy a mai Píros Rózsa utcában.

Ahogy gyarapodott a lélekszám, és erősödött az itt élők közösségtudata, szinte törvényszerűen fellépett az önállóvá válás akarata, az elszakadás az anyaközségtől, jelen esetben Cinkotától. Ez 1923. augusztus elsején nyert jogi formát, ettől kezdve Sashalom önálló községként élte életét, igaz nem sokáig, csak huszonhét évig. A község közlekedési kapcsolata a fővárossal, hála a cinkotai HÉV-vonalnak, mindig jó volt, ami fejlődését is nagyban elősegítette. A hévet 1888. alakították ami akkor Kerepes és a Keleti Pályaudvar között járt. 1900-as évek elején korszerűsítették ezért drága lett és csak a jobb munkahelyen dolgozók tudtak utazni rajta. Sokan a körvasutat kezdték el használni amivel a Keletihez könnyen bejuthattak és olcsóbb is volt.

1928-ban pedig elkezdték építeni a település saját korszerű megállóját, melyről természetesen a helyi újság, a Rákos Vidéke című is beszámol: "Sashalom községnek régi kívánságát teljesíti a HÉV, midőn a Kossuth Lajos téri megállót létesíti. Április 23-án kiszállt a HÉV képviseletében Szemere János műszaki főtanácsos, ki a község részéről megjelent bírónak és főjegyzőnek bemutatta az új állomásépület tervrajzát. Az igen ízlésesen tervezett állomásépületben lesz nyitott és csukott váróterem, pénztárhelyiség és trafik. 2 Megálló létezett az egyik a mai Sashalom a másik a Nagyiccei amit akkor Rákosszentmihály megállónak hívtak, mert akkoriban a hév megálló mögötti utcai a mai Piros Rózsa utcán közlekedett a lóvasút egészen Szentmihályira a Pálfi térig. A mai Piros Rózsa utca fontos hely volt akkoriban ugyanis ez volt a határ. A kis erdő felöli része ahol később az EMG és sportpályát építettek akkoriban Zuglóhoz tartozott ami már Pest volt. Sokszor gondot is okozott, hogy ki hova adózzon, előfordult olyan is, hogy az utca egyik fele Pestre a másik Czinkotára fizetett.  A kis erdő és a focipálya közötti út volt az Ond Vezér Útja ami a vasút mellett megy ki Zuglóba. 1950 után ennek a vasúttól a kerületig tartó szakasza lett a Bányai Elemér utca. A másik fontos hely volt a mai Piac tér Thököly út Havashalom park. A „központ” a mai Polgármesteri hivatalnál volt, ez az épület volt már iskola aztán ideiglenesen korház is. mellette volt/van a templom és ahogy megyünk lefele a Sashalmi sétányon lejutunk a Piac térre, a mai Thököly út volt az első aszfaltozott út. Mellette ma is jól látható a sín aminek már csak a Piac mögötti része van meg de abban az időben a hév felment a mai Sashalmi sétányon keresztül a hivatalig.

Az HÉV új állomás helyét már kijelölték és a munkálatokat meg is kezdték. Június elejére fejeződnek be a munkálatok. "Az 1940-es évekre Sashalom, annak ellenére, hogy súlyos gondokkal is küzdött – a csatornázás hiányával, a Dühöngő-telepnek is nevezett szükséglakásokban élő emberek nyomorúságával – takaros községgé fejlődött: községháza épült, nagy forgalmú piaca, két mozija, sportpályája volt. A lakosság száma elérte a tizennégyezret, több mint ötven százalékuk iparos volt, és sokan a helyben működő üzemekben kaptak munkát. A házak tíz százaléka azonban még ekkor is vályogból volt, ami jelzi, hogy a község egy részén igencsak szegények élnek.

Az 1920-as évek végén komoly mozgalom indult a helyi vezetők és a polgárság korében, hogy a három község, Rákosszentmihály, Sashalom és Mátyásföld egyesülésével új várost hozzanak elsősorban a járási és megyei közigazgatás kötelékéből szerettek volna szabadulni, és a szabadabb, nagyobb lehetőségeket ígérő városi fejlődés útját keresték. A helyi sajtóban már az új város nevén vitatkoztak, Pestújváros vagy Rákosvár legyen, de ennél tovább nem jutott a városalakítás. Megbukott Pest megye ellenállásán, és közben Mátyásföld is meggondolta magát. Pedig, ha sikerül Sashalom, "Rákosvár város" és lakói minden bizonnyal másképpen élték volna meg 1950-ben Nagy-Budapest létrehozását.

1950 után a kerület Sashalmi részét is elérte az államosítás és felépítették az EMG (Elektronikus Mérőkészülékek Gyára )

1950-1971 között a gyár egy telephelyen (Sashalom) egységes vezetés alatt működött.

1971-től részleges önállóságú gyáregységi szervezetként három budapesti és egy esztergomi gyáregységgel, de egységes vállalatként működött.

1976-tól az Esztergomi Gyáregység Medicor vállalathoz történt csatolása után szervezeti egységként a budapesti gyáregységek maradtak.

1990-ben EMG többségi tulajdonnal hét önálló társasággá alakult.

1991-ben megszűnt.

A Barakk

1900-as évek elején létrejött a barakk tábor a mai Lándzsa utcai lakótelep helyén aminek elég rossz hírneve volt és ezzel a hírnévvel azonosították az akkor Sashalmi részt. Pedig nekik volt vele a legtöbb problémájuk, mert nagyon rossz volt a közbiztonság. Gyakoriak voltak a késelések verekedések. Gyakorlatilag egy elzárt terület volt ahol munkahely volt „korház” iskola… Később javult a helyzet a háború után rengeteg embert itt szállásoltak el akik nincstelenek lettek. A családomban volt aki a Trianoni békeszerződés után átszökött a határon, valahogy idekeveredett a mai Sashalomra ő is ott „lakott” egy darabig…

lovasut_0.jpg

 

forrás: internet

További képek a kerületről: http://anno16.webnode.hu/

 

A bejegyzés trackback címe:

https://16kerhelytortenet.blog.hu/api/trackback/id/tr608086240

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

9b29w4 2017.06.06. 10:09:21

Nagyon jó írás, köszönöm. Kár, hogy hemzseg a helyesírási hibáktól, és van néhány igen nehezen vagy semmiképpen sem értelmezhető mondat. Az oldal háttérképét (angol nyelvű, talán jogi tartalmú irat [?]) végképp nem értem.
süti beállítások módosítása